Az egy felvonásos monodrámát Devecseri Gábor fordította. Előadja Boráros Imre Kossuth-díjas színművész, élőzenével. Zongorán közreműködik Varga Gábor.A dialógus Szókratész perét mutatja be: a vádolók álláspontját, és Szókratész vádakra adott válaszait. A dialógus a halál természetét is tárgyalja. A bírák azt állítják Szókratészról, hogy szónok. Szókratész kimutatja, hogy a szónok erénye az igazmondás, a bíráké eldönteni, hogy igazat mond-e vagy sem a vádló/vádlott. "Nekünk közben fel kellene tennünk a kérdést, mire is vagyunk rendelve a Földre, mi az életünk értelme – nemcsak testben, hanem lélekben, szellemben is. Ha az ember felszámolja magát, a humánumot, az erkölcsöt, akkor nem tud különbséget tenni jó és rossz között. Egyszer már el kellene érnie az emberiségnek, hogy fontos döntéseknél ne Barabást kiáltson..."„Amit mi beleéltünk annak idején a világba: a tisztesség, a jóság, a segítőkészség, a vallás, az Isten, a hit, biztos, hogy megváltozott, de lehet, hogy én látom másképp a világot. Ez a darab pedig arra mutat rá, hogy igen is azok a koncepciós perek amik voltak valamikor, ma ugyanúgy vannak.” (Boráros Imre)